Az én történetem
Kinek mit jelent az alternatív vitarendezés és a resztoratív szemlélet a saját életében?
Az alábbiakban mediátor hallgatók és egyéb, konflituskezelés iránt érdeklődő partnereink gondolatai olvashatók arról, hogy egy általuk megélt konfliktushelyzetben szerintük hogyan lehetett, vagy lehetett volna alkalmazni az alternatív vitarendezési és resztoratív szemléletet, valamint ezek technikáit.
A személyes esetek, érzések és gondolatok talán megfoghatóvá teszik az alternatív vitarendezés és a helyreállító igazságszolgáltatás szemléletének legfőbb üzeneteit, és ezen írásokkal láthatóvá válik, hogy – bár nem csodamódszerről van szó – hányféle helyzetben, ügyben és céllal lehet alkalmazni a resztoratív megközelítésmódot.
(A cikkek szerzői partnereink a Klíma programban, valamint az ELTE ÁJK Kriminológus Mesterszakának és a Pázmány Péter Tudományegyetem poszt-graduális mediátor képzésének 2. éves hallgatói, akik számára Fellegi Borbála, Győrfi Éva és Negrea Vidia tartott 30 órás képzést a resztoratív igazságszolgáltatás elméletéről és gyakorlatáról. A dolgozatok a szerzők hozzájárulásával kerültek fel a Foresee oldalára.)
2011. 07. 18
 |
Ha az anyós képes felelősséget vállalni tetteiért, megérteni a feleség álláspontját és viselkedésének rá gyakorolt hatását, illetve ha a megjelent családtagok képesek támogatni őt abban, hogy az okozott kárt jóvátegye, akkor elindulhat valami pozitív. Elméleti bevezető |
2011. 07. 18
 |
Úgy gondolom, hogy Péter és társainak esete, talán soha vissza nem térő alkalmat adott volna arra, hogy az iskola egy komoly megújuláson menjen keresztül. A drog sok mindenre tudta volna megtanítani az iskolát: átgondolni nevelési, konfliktus-kezelési stratégiáikat, tisztázni az iskolai közösség normáit, értékeit, és ezeket a modern időkkel és a hagyományokkal ötvözni. Bevezető gondolatok |
2011. 07. 18
 |
Mióta a mediátori képzésen megismerhettem a resztoratív eljárásokat, módszereket, úgy érzem, ha akkor ilyen lett volna, talán sok minden máshogyan alakul…
Előzmény |
2011. 07. 18
 |
Mivel a találkozóra nem egyenrangú felek megbeszéléseként, hanem az ismételt megalázás nem is titkolt szándékával került sor, ezért ezek a találkozók nemhogy a konfliktus feloldásához nem járultak hozzá, de el is mérgesítették azt. Az eset leírása, belső dinamikája A 2000-es évek elején egy nagydarab, szakállas fiatalember jelent meg az egyik budapesti egyetem hallgatói önkormányzat elnökének irodájában. Arra volt kíváncsi, érdekelné-e az elnököt egy, az egyik gólyatáborral kapcsolatos sikkasztási... |
2011. 07. 18
 |
„Az iskolaközösség minden tagjának joga van a biztonságos és békés iskolai élethez. Mindenkinek kötelessége hozzájárulni a pozitív, tanulásra serkentő és a személyiségfejlődését elősegítő iskolai környezet megteremtéséhez.” (Európai Charta a Demokratikus és Erőszakmentes Iskoláról, 2004) Az iskolai agresszióról napjainkban egyre többet hallunk a médiában , olvasunk a sajtóban és gyermekeink révén sokszor személyesen is megtapasztaljuk. |
2011. 07. 18
 |
Mindkét fél nyitottsága esetén megkezdődhetnek az előkészítő beszélgetések, mely során egyéni beszélgetést folytatok az áldozatokkal (esetünkben hármójukkal közösen), az elkövetőkkel (elkövetőnként külön és tekintettel arra, hogy fiatalkorúak szüleik bevonásával) és a támogatóikkal. Az eset |
2011. 07. 18
 |
A tanulság számomra leginkább az, hogy még egy kis közösségnek is rendkívüli szüksége van a meghatározott keretekre, amihez tartaniuk kell magukat és a legjobb ezen kereteket írásban is rögzíteni. A történet valós alapú. |
2011. 07. 18
 |
A fentiekben leírt eset világossá tette számomra, hogy elengedhetetlenül fontos a resztoratív szemlélet minél szélesebb körben való megismertetése, mert egy-egy bűncselekménynek nem csak a sértett esik áldozatul, hanem érzékenyen érint egy egész közösséget. Első találkozás a feladattal |
2011. 07. 18
 |
„Ha megpróbálsz empátiával közeledni a többiekhez, szeretni fognak. Népszerűséged egyik napról a másikra ugrásszerűen megnő.” Meg Cabot Vajon tudják-e ezt a mai gyerekek, diákok, amikor az iskolaudvaron a nagyfiúk heccből elgáncsolják a kicsiket, és elveszik, eldugják a labdájukat? Vagy amikor az egyik tizenéves srác a szünetben azt ecseteli osztálytársnőjének, hogy hogyan fogja az iskola tájékára tévedt kóbor macskát bántani,... |
2011. 07. 18
 |
Ismételten meggyőződhettünk arról, hogy mennyire nehéz kimozdítani egy megszokott, bejáratott csatornából az emberek gondolkodását, és mennyi energiát igényel bármilyen újdonság elfogadtatása akkor is, ha ez elvileg mindenki számára csak előnyökkel jár. Mi történt? |
2011. 07. 18
 |
Dolgozatom célja a resztoratív gyakorlatok, mint alternatív konfliktuskezelési mód rövid bemutatása: alapelveinek, módszereinek, működését biztosító belső dinamikájának ismertetése egy a családommal történt eseten keresztül. Miért fontos számomra ezen módszer megismerése és másokkal való megismertetése? A XX. század emberének szent meggyőződése volt, hogy problémáinak fő gyökere az az évszázadokig tartó hallgatás, ami megnyomorította a lelkeket azzal, hogy a legkülönbözőbb közösségek szabályai szerint „bizonyos... |