hu
Iratkozz fel a hírlevélre!


Helyreállító igazságszolgáltatás

Facebook
Könyvajánló
Partnerek és támogatók

Regisztrálna?

Héra Gábor -- szociológus, kutató

 

Nekem sajnos egy szomorú eseményhez kötődik az a személyes élményem, ami az RJ alkalmazhatóságához kapcsolódik. Szeretett nagymamám egy hete halt meg, szerencsére nem túl hosszú betegeskedés után. Nagymamának két gyereke van: az egyik az édesanyám, Kata, aki közvetlen közelében élt az elmúlt évtizedekben. A másik a nagybátyám, Tibor, aki már fiatalon egy másik, messze lévő településre költözött.
A betegség és a kórház indulatokat gerjesztett a gyerekek – immáron az ötvenes éveikben járó felnőttek – között. Tibor megítélése szerint édesanyám nem ápolta megfelelő odafigyeléssel az idős, beteg szülőt. Nemtetszésének leginkább telefonos beszélgetések során adott hangot, ezek során sokszor kiabált is édesanyámmal. Kata csendesebb, visszahúzódó személyiség, aki kerüli a konfliktust. Emiatt nem igazán tudott reagálni a felvetett vádakra. Ahogy ő fogalmazta meg „nem tudtam kiállni a saját igazamért”.
A testvérpár vitájának további érdekessége az, hogy a ritka személyes találkozók során nem beszéltek egymással konfliktusukról. Tibor – ha a kérdés egyáltalán felmerült – csak annyit mondott: „Nem akarok én vitatkozni Veled minderről.” Kata pedig a konfliktusok elkerülése érdekében nem bolygatta tovább az ügyet.
Annak ellenére, hogy mindez szomorúsággal töltötte el és megbántottnak érezte magát. Saját megítélése szerint szeretettel, odafigyeléssel fordult haldokló édesanyja felé. Emiatt nem tudott választ találni a kérdéseire: Miért vádaskodik testvére? Mi az oka az indulatnak, amivel feléje fordul? Talán az, hogy Tibor maga is aggódott édesanyjukért – de messzi volt és emiatt tehetetlennek érezte magát? Emiatt vált agresszívvá? Vagy az, hogy a családi pletykák Tibort félreinformálták? Vagy Tibor saját, személyes, esetleg családi problémáiban kellene keresni a feszültség és az összeveszés okát?
A kérdésekre sajnos máig nem érkezett válasz. A két gyerek – pontosabban a két felnőtt, maguk is már nagyszülők – mindeddig nem tudták megbeszélni a konfliktust. Sokat gondoltam arra, hogy egy ilyen helyzetben milyen fontos lenne egy olyan közvetítő, aki segíti egymás megértését. Aki biztonságos környezetet hoz létre, és aki elősegíti, hogy a felek el tudják mesélni érzéseiket, bánatukat és fájdalmukat. Aki ezáltal elősegíti azt, hogy a gyerekek át tudják élni közös fájdalmukat – ezáltal elősegítve a szeretett szülő elvesztése okozta gyász feldolgozását.

www.heragabor.hu

heragabor.hu