hu
Iratkozz fel a hírlevélre!


Helyreállító igazságszolgáltatás

Facebook
Könyvajánló
Partnerek és támogatók

Regisztrálna?

A békítőkörök európai implementációjának stratégiái – Bevezető workshop Budapesten

2012. 08. 08.

 

A Békítőkörök Európában (’Peacemaking Circles in Europe’) program keretében két napos, nemzetközi workshopot rendeztünk, a Kriminológiai Intézet és a Foresee Kutatócsoport szervezésében, március 29. és 30 között, a Kriminológiai Intézetben.

Miért éppen békítőkörök?

A Békítőkörök Európában program 2011 szeptembere és 2013 májusa között, a Tübingeni egyetem vezetésével valósul meg. Az akciókutatás módszertanával vizsgálja az Észak-Amerikából származó békítőkör módszer európai alkalmazásának lehetőségeit három, a legalitás elvére épülő igazságszolgáltatási rendszerben: Németországban, Belgiumban és Magyarországon.

Az implementációs kísérletet egy kvalitatív háttérkutatás előzte meg, ahol a büntetőeljárás és a büntetőügyi közvetítés hivatalos szereplői: ügyészek, bírák, rendőrök, pártfogó mediátorok valamint jogi szakértők, civil mediátorok és áldozatsegítők szemszögéből, szakértői interjúkon és fókuszcsoportokon keresztül vizsgáltuk a módszer bevezetésével kapcsolatos kérdéseket és kihívásokat. Emellett próbaköröket tartottunk az igazságszolgáltatás képviselőinek bevonásával, melynek célja volt, hogy a leuveni tréningen elsajátított módszertani alapokat a magyar adottságokhoz alakítsuk.    

A workshop célja

A workshopon közel negyven fő vett részt, Németországból, Belgiumból és Magyarországról. A két nap során ismertettük és megvitattuk a három országban folytatott háttérkutatás és a próbakörök azonos és eltérő tapasztalatait, az implementáció jogi, intézményes és személyi feltételeit, lehetőségeit és korlátait. Fontos szempont volt, hogy az első eredményeket a büntetőeljárás szereplői, a közigazgatási háttérintézmények képviselői és a civilek közreműködésével értelmezzük.  

A programot a Békítőkörök Európában program nemzetközi konzorciumának vezetője,  a Tübingeni egyetem professzora, Dr. Elmar Weitekamp nyitotta meg. Az első nap a három ország büntetőügyi mediációs rendszerének bemutatásával kezdődött. Dr. Hans-Jürgen Kerner, a Tübingeni egyetem kriminológus professzora a német mediációs rendszer jogi és intézményes keretéről beszélt, és a békítőkör programban résztvevő ’Handschlag Reutlingen’  - szervezet hátteréről. Dr. Ivo Aertsen, Leuveni Katolikus egyetem kriminológiai intézetének professzora  és  Davy Dhondt, az egyetem kutatója, korábban a Suggnome mediációs szervezet mediátora a belga resztoratív gyakorlatokról adott teljeskörű képet, végül Bogschütz Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatának pártfogó felügyelői szakreferense a magyar pártfogó felügyelői rendszert és a szolgálat által ellátott mediációs tevékenységet ismertette. A prezentációk alapján világossá vált, hogy a három országban zajló kísérlet résztvevői nagyon hasonló jogi dilemmákkal találkoznak, de alapvetően eltérő intézményes kihívásokkal szembesülnek attól függően, hogy a büntetőügyi mediáció állami feladat vagy civilek bevonásával működtetett rendszer; hogy a büntetőeljárásból való elterelésként felkínált alternatíva vagy azzal párhuzamos folyamat.

Ezután Dr. Beate Ehret, a tübingeni egyetem kutatója alapos összehasonlító elemzést tartott a békítőkörökről. A közös módszertani alapokból kiindulva kiemelte a fő jellegzetességeket, amelyek megkülönböztetik a békítőköröket az áldozat-elkövető mediáció és a családi döntéshozó csoportkonferencia módszerektől. A békítőkörök egyik legfontosabb jellegzetességének azt tartotta, hogy a beszélgetés alapját képező szabályokat és legfontosabb értékeket a résztvevők nem „készen kapják”, hanem közösen alkotják meg. Míg a másik két módszernél a mediátorok pártatlanok és semlegesek, addig a békítőkörökben – a pártatlanság megtartása mellett – behozhatják személyes nézőpontjukat, akár érzéseiket is a párbeszédbe. A békítőkörökön különleges hangsúlyt kapnak a társadalmi szempontok és a közösség norma-közvetítő szerepe, valamint a kultúra- és közösség-függő ceremóniák, rituálék.

Mit tanultunk?

Dr. Beate Ehret, Davy Dhondt, Dr. Barabás Tünde, Dr. Windt Szandra és Szegő Dóra kutatók bemutatták a háttérkutatás eredményeit, az ügyészekkel, bírákkal, rendőrökkel, pártfogó mediátorokkal, állami és civil áldozatsegítőkkel készült szakértői interjúk és fókuszcsoportos beszélgetések tapasztalatait. Az eredmények alapján körvonalazódott, hogy a békítőkörök azokban a büntetőügyekben lehetnek hasznosak, ahol az igazságszolgáltatás a büntetőeljárás keretein belül nem talál kielégítő megoldásokat a konfliktusokra. Így – a bírák és ügyészek véleményére alapozva – a szomszédsági viszályokban, a családon belüli konfliktusokban vagy a visszaeső elkövetőknél. A békítőkörök olyan ügyekben relevánsak, ahol valódi közösség körvonalazódik a büntetőügy hátterében: csoportok által vagy csoportok ellen elkövetett bűncselekmények esetében, vagy egy körülhatárolható közösségben, iskolában, családban, munkahelyen felmerülő konfliktusoknál.

A prezentációk kitértek a közösség eltérő jelentéseire az egyes országokban és a külöböző típusú konfliktusoknál. A közösség bevonásának előnyei és hátrányai egyaránt szóba kerültek. A bevonás mellett szól, hogy ezáltal felszínre kerülnek a közösség szükségletei is egy-egy bűncselekmény kapcsán. A közösségi szereplők támogathatják a  konfliktusban álló feleket, a közösségi kapcsolatok megerősítésének fontos szerepe lehet a helyreállításban mind az elkövető mind az áldozat oldalán. A békítőkörökbe bevont közösség kézzel foghatóvá teszi a társadalmi kontrollt és csökkentheti a bűnismétlés veszélyét. Ennek ellenére komoly feladatnak tűnik a konfliktusok hátterében álló valódi közösségek definiálása és megszólítása. A kör bővítése kapcsán felmerül annak veszélye, hogy sérül a párbeszéd bizalmas légköre.

A prezentációk másik, fontos témája volt az igazságszolgáltatás képviselőinek bevonása a békítőkörökbe. Az igazságszolgáltatás szereplői biztosíthatják a körök jogszerűségét és a büntetőeljárás folyamatába való integrációját, hatását az eljárásra. A körökön résztvevő rendőrök, ügyészek, bírák képet kaphatnak a jóvátételi folyamatról, míg a felek információkat a büntetőeljárásról, lehetséges kimeneteleiről. Ugyanakkor az igazságszolgáltatás szereplői – hatósági szerepkörük és szerepelvárásaik által – veszélyeztethetik a körök bizalmas légkörét, a nyitott, partneri párbeszédet.
 
Hogyan tovább?

A workshop második része az első próbakörök tapasztalataira fókuszált. Az első tapasztalatok alapján, tematikus csoportos beszélgetések formájában vitattunk meg különféle módszertani kérdéseket, az esetek kiválasztását, a közösségi szereplők és az igazságszolgáltatás képviselőinek bevonását. A résztvevők olyan workshopok közül választhattak, mint: „az esetkiválasztás, az előkészítés és a felek bevonásának lehetőségei és veszélyei”; „a körök előtt és a körök után - a békítőkörök résztvevőinek felkészítése és az utánkövetés”; „a békítőkör helye a bűntetőeljárás folyamatában”, ”a körök extra résztvevői, közösségi szereplők és az igazságszolgáltatás képviselői”; ”mi a békítőkörök hozzáadott értéke a hagyományos büntető úthoz és más resztoratív eljárásokhoz képest”.

A workshopokat a témák plenáris prezentációi és vitái követték. Elhangzott, hogy az előkészítés és a felek felkészítése a békítőkörök kulcs-eleme, más resztoratív módszerekhez képest is különös fontossággal bír. A „beszélő tárgy” (talking piece) használata hatalmi egyensúlyt és biztonságos környezetet teremt, hasonló a ceremóniák szerepe is, amik megalapozzák a körökbe vetett bizalmat.     
 
A közösség bevonásával történő konfliktuskezelésnek ez a törzsi alapokra építő, amerikai modellje sok jogi és intézményes kihívást tartogat a három, legalitás elvén alapuló jogrendszerrel rendelkező ország számára. Mégis ígéretes az, hogy ennek az alulról építkező és közösségi részvételre alapozó megközelítésnek van helye az ügyészség tudományos és kutató intézetében, a workshopot befogadó és a Békítőkörök Európában projektben partnerként résztvevő Kriminológiai Intézetben.

A résztvevők széleskörű szakmai háttere kifejezi az az irányú törekvést, hogy a bűncselekményekre a különböző szakterületek és eltérő megközelítésű szakemberek együttműködésével szülessenek adekvát válaszok.
 
A kétnapos workshop tapasztalatai egy kiadványban kerülnek összegzésre. A Kriminológiai Intézetben megrendezett workshop részletes programja és a prezentációk összefoglalói itt megtekinthetőek:  

Prezentációk a háttérkutatásról:
The opportunities of PMC in Hungary according to the opinions of the prosecutors
Lessons learned from the background research, Hungary
Key Findings from Expert Interviews: The Case of Germany
Lessons learned from the background research

Esettanulmányok:
Lessons learned from the first trial-circles in Hungary – case studies

A resztoratív igazságszolgáltatás helyzete:
Legal- and institutional framework of VOM in Hungary
State of affairs of the restorative justice practice – Belgium

A Békítőkörök Európában projektről részletesebb tájékoztatást itt talál!

Nincsenek üzenetek

A hozzászóláshoz kérjük, jelentkezzen be.