hu
Iratkozz fel a hírlevélre!


Helyreállító igazságszolgáltatás

Facebook
Könyvajánló
Partnerek és támogatók

Regisztrálna?

A Foresee részvétele a Radikalizálódás-tudatossági Hálózat (RAN) első plenáris találkozóján

2013. 02. 12.

 

Dr. Fellegi Borbála a "deradicalization" (DERAD = “de-radikalizáció és intervenció”) munkacsoport tagjaként kapott meghívást a Hálózat első plenáris találkozójára Brüsszelben 2013. jan. 28-29-én, amely az első alkalom volt a hálózat életében, amikor a nyolc munkacsoport összeült, hogy megossza tapasztalatait, és közös pontokat találjon a jövőbeni működésükhöz.

A 2011-ben létrehozott Radikalizálódás-tudatossági Hálózat a legkiválóbb szakértőket és gyakorlati szakembereket tömöríti 8 munkacsoportba, melyek a következőkkel foglalkoznak: rendőrség és bűnüldözés; a terrorizmus áldozatainak felkarolása; az internet és a közösségi média szerepe; a radikalizálódás megelőzése; a radikalizálódás felszámolása; börtön és pártfogás; egészségügy; a radikalizálódás belső és külső tényezői.

A találkozó első napja a RAN hálózat tagjainak tapasztalatcseréjéről szólt, a második napon a résztvevőknek lehetőségük nyílt EU-s tagállamok magas szintű döntéshozóival találkozni.
A két napos konferencia célja az volt, hogy összekösse az erőszakos szélsőségek elleni küzdelemben érintett döntéshozókat, köztisztviselőket és a gyakorló, civil szervezeti képviselőket, szakembereket, hogy a helyi, nemzeti és Európai Uniós irányelvek gyakorlati tudásra és tapasztalatokra építkezhessenek.
„Az erőszakos szélsőségek jelentik az egyik legkomolyabb veszélyt az Unió polgárai számára. A szélsőségek problémája egyre növekvő és súlyosbodó kérdést vet fel a belső biztonságunk szempontjából. A terrorfenyegetés részben a szervezett csoportoktól az egyének irányába tolódott el, akiknek a tevékenységét sokkal nehezebb felderíteni, illetve előre kiszámítani. Igen sokat tanulhatunk az első vonalban dolgozó szakemberektől; az ő ajánlásaik értékes eszközökkel és konkrét javaslatokkal segítik a politikai döntéshozókat a szélsőségek visszaszorításában” – nyilatkozta Cecilia Malmström, a Hálózatot útjára indító uniós belügyi biztos.

Krekó Péter (az erőszakos politikai extremizmus megelőzésével foglalkozó RAN-Prevent munkacsoport társelnöke) előadásában kiemelte - többek között -  a közösségépítés és az iskolai megelőzés jelentőségét. Ennek példája, hogy ahol létező és működő kapcsolatok vannak a településen különböző csoportok és kisebbségek között, ott sokkal nehezebben nyernek teret a szélsőjobboldali eszmék és mozgalmak.

Dr. Fellegi Borbála az egyetlen résztvevő magyar civil szervezet, a Foresee Kutatócsoport képviseletében a resztoratív szemléletű, párbeszédet elősegítő módszerek alkalmazhatóságára hívta fel a figyelmet. Ezek alkalmazása egyaránt segítheti mind a mikroszintű, személyközi kapcsolatok alakulását, mind a települések és intézmények (pl. iskolák, börtönök) szintjén megjelenő konfliktusok kezelését. nem utolsó sorban pedig a makroszintű béketeremtést azáltal, hogy elősegíti a konfliktusok mögött meghúzódó, különböző olvasatok (személyes traumák és feldolgozatlan sérelmek) feltárását, a saját és a másik történetének megértését, a felelősségvállalást, a jóvátételt, reintegrációt, és bizonyos esetekben a megbékélést is.

Ennek elősegítésében a helyi együttműködések ugyanolyan fontosak, mint a hazai és regionális politikák összeegyeztetése, illetve az európai uniós szellemiség és irányelvek kialakítása, alkalmazása. A konferencia résztvevői között egyetértés mutatkozott abban, hogy a megoldást az egyirányú "monológok" helyett a párbeszédeknek kell elősegíteni. Találóan fogalmazta meg a célt az Európa Tanács képviselője, miszerint törekedni kell a "commitment culture"-re és nem a „complience culture”-re (vagyis a kikényszerített szabálykövetés helyett az internalizált értékek követése lenne kívánatos).

Magyarország képviseletében jelen volt még Berta Krisztina, a BM Helyettes Államtitkár Asszonya, Bogschütz Zoltán a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal képviseletében, Göbölös László főigazgató úr az Alkotmányvédelmi Hivataltól, Hajdú János, a Terrorelhárítási Központ vezetője, Krekó Péter, a Political Capital Institute vezetője, Leyrer Richárd, Magyarország Állandó Képviseletének bűnügyi főtitkára és Marton Sára, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának képviseletében. A konferencián fontos tapasztalatokat osztott meg magyarországi munkájáról Bernard Rorke, az OSI (Open Society Institute) kutatási igazgatója, valamint Swaan van Iterson, a hollandiai központú Anna Frank Ház munkatársa (Anne Frank House) is.

A konferencia hivatalos összefoglalója itt elérhető magyar illetve angol nyelven.

A konferencia angol nyelvű vitaindító anyaga innen letölthető.

Nincsenek üzenetek

A hozzászóláshoz kérjük, jelentkezzen be.