hu
Iratkozz fel a hírlevélre!


Helyreállító igazságszolgáltatás

Facebook
Könyvajánló
Partnerek és támogatók

Regisztrálna?

Bemutatkoznak a Békítőkörök

2012. 03. 18.

 

A „Békítőkörök Európában" - program célja, hogy a békítőkör nevű helyreállító igazságszolgáltatási módszer bevezetését vizsgálja európai országok igazságszolgáltatási rendszereiben. A békítőkör olyan helyreállító eljárás, mely a bűncselekmény áldozatainál és elkövetőinél szélesebb kör bevonására törekszik.

A kísérleti program 2011 szeptembere és 2013 májusa között, három ország partnerségében valósul meg. Magyarországon Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Baranya és Hajdú-Bihar megyékben a Foresee Kutatócsoport vezetésével, Németországban Tübingen és Reutlingen tartományokban, a Tübingeni Egyetem Kriminológiai Intézetének vezetésével, Beligumban Flandriában a Leuveni Katolikus Egyetem Kriminológiai Intézetének vezetésével.

Mi a békítőkör

A békítőkör az áldozatok és elkövetők mellett további szereplőket von be a jóvátételi folyamatba. Egyfelől megszólítja a konfliktusban érintett közösséget. Közösség formálódhat a konfliktus érintettjeihez való kötődés mentén (család, barátok, kollégák, iskolatársak, stb.) és lehet a konfliktus helyszínéhez kapcsolódó közösség (lakókörnyezet, szomszédság, közösségi tulajdon ellen elkövetett  bűncselekmény esetén a tulajdon használói, stb.) Másfelől törekszik a büntetőeljárás hivatalos szereplői, a bírák, ügyészek, rendőrök valamint egyéb segítő szakmák képviselőinek bevonására is.

A bűntetőügyi mediációt szakmai vitákban gyakran éri az a kritika, hogy privatizálja a bűncselekményre adott válaszokat, figyelmen kívül hagyva a cselekmény társadalmi következményeit. Kutatási eredmények bizonyítják, hogy ha a helyreállító párbeszéd társadalmi kontextusba kerül, az növeli a felek elégedettségét, a társadalomba való reintegráció esélyét, csökkenti a visszaesés veszélyét. 

A békítőkör a támogatók, közösségtagok és a büntetőeljárás szereplőinek  bevonásával arra tesz kísérletet, hogy egy szélesebb körre és alapokra helyezze a párbeszédet a bűncselekmény hátteréről, az érintettekre gyakorolt hatásáról, a  cselekmény kapcsán keletkezett szükségletekről. Kiemelt jelentőségű, hogy a közvetítésben társadalmi szempontok is megjelenjenek, ezáltal norma-kommunikáló funkciója is legyen.

A békítőkörben a más módszerekben is alapvető resztoratív elvek (önkéntes részvétel, őszinteség, kölcsönös figyelem, egymás iránti tisztelet) mellett különös hangsúlyt kapnak a kiegyensúlyozott hatalmi viszonyok, az összes résztvevő fél egyenlő véleménnyilvánításra való lehetősége.

A békítőkörök története

A békítőkörökre való igény Kanadában születt meg, ahol felismerték, hogy a hagyományos eljárások nem tudják kielégítően kezelni azokat a bűncselekményeket, melyekben őslakos közösségek érintettek. Megoldási alternatívaként fordultak a közösségek belső, törzsi konfliktus-kezelő módszereihez, melyeket megpróbáltak harmonizálni és beilleszteni a jogi környezetbe. A békítőkörök sikerén felbuzdulva nyitottak a nem törzsi közösségekben való alkalmazás felé.

**********************************************************************
A köröknek világszerte sok típusa alakult ki. Vannak közös vonásaik, melyek megkülönböztetik őket más eljárásoktól. Közös bennük, hogy a résztvevők körben helyezkednek el és egy beszélő tárgyat adnak körbe, ami mederben tartja a megszólalásokat, segíti a megnyílást és az egymásra figyelést. A facilitátorok által feltett kérdésre a felek körben válaszolnak, ha a tárgy hozzájuk ér. Ez lehetővé teszi a különböző hátterű résztvevők egyenlő bevonódását és biztonságos környezetet teremt. A körök bizalmas légkörének alapja a minden résztvevőre vonatkozó titoktartási elv, és az, hogy a körök elején a résztvevők közösen alakítják ki a beszélgetés alapvető szabályait, irányelveit.

A körök a résztvevők szerepe és az eljárás célja szempontjából különböznek. A közösségi ítélő körökön a közösség foglalkozik a konfliktussal, (esetenként bűncselekménnyel), dolgoz ki jóvátételi alternatívát a hivatalos igazságszolgáltatási rendszeren kívül. A közösségi bírósági ítélő körök abban különböznek ettől, hogy az igazságszolgáltatás formális intézményébe illeszkednek. A közösség jut konszenzusra, de a bíró ügyel a körök jogszerűségére és részt vesz a megállapodás megformálásában.

A gyógyító körök célja a bűncselekmény áldozatává vált vagy más, traumatikus élményt átélt emberek támogatása. Az áldozat megtapasztalhatja a támogatást, a támogató személyek és a közösség mélyebben megértheti  az áldozat érzéseit és szükségleteit. A beszélgető körök vélemények egyeztetésére szolgálnak, a cél nem a konszenzus elérése, hanem egymás nézőpontjainak mélyebb megértése. A beszélgető köröket nem csak a bűncselekményekben való közvetítésre használják.
A körök előnye más resztoratív eljárásokkal szemben, hogy a módszertani keret rugalmasan alkalmazkodik az adott közösség igényeihez.

**********************************************************************

A magyar kísérlet

A magyarországi program a Foresee kutatócsoport vezetésével, a KIM, a KIMISZ és az OKRI együttműködésével valósul meg. A projekt egy Harold Gathensby és Phil Gathensby kanadai trénerek által tartott leuveni képzéssel kezdődött, amelyen négy megye Igazságügyi Szolgálatának pártfogó mediátorai és civil közvetítők sajátították el a békítőkör-módszer alapjait.

A 2012 év során a mediátor pártfogók és a Foresee civil facilitátorai közösen valósítanak meg békítőköröket. A körök résztvevői a pártfogókhoz beérkező, közvetítői eljárásra utalt ügyek érintett felei, támogató személyek a sértetti és terhelti oldalon, az ügyekben közvetve érintett, szélesebb közösség valamint az igazságszolgáltatás és a segítő szakmák helyi képviselői.

Akciókutatás

A programot akciókutatás készíti elő és kíséri végig. Célja, hogy feltárja,  milyen feltételekkel vezethetőek be a békítőkörök a magyar igazságszolgáltatás rendszerébe. A békítőkörök milyen esetekben relevánsak, és hogyan válhatnak a bűntetőügyi közvetítői eljárást kiegészítő lehetőséggé? Kik azok a szereplők a közösségben és az igazságszolgáltatásban, akik bevonhatóak a közvetítésbe és mi lehet a szerepük a körben? Hogyan illeszthetőek a körök a magyar intézményi keretbe és a pártfogók munkájába? A kutatás műfaja akciókutatás, azaz a kutatók és a kísérletet végző facilitátorok közösen elemzik és értékelik a beavatkozást. E kölcsönös reflexiós folyamat mentén dolgozzuk ki a kísérleti programot, valamint értékeljük az eredményeket.

A köröket folyamatértékelő kutatás is kíséri. Ennek során a kutatók a résztvevők körökkel való elégedettségét és a bűncselekménnyel, felelősségvállalással, megbocsátással kapcsolatos attitűdjeinek változását egyaránt vizsgálják. A kísérlet végeredményeit és a kutatás legfontosabb következtetéseit a 2013 őszéig megjelenő, magyarországi, belgiumi és németországi tapasztalatokat összehasonlító nemzetközi tanulmánykötet fogja összefoglalni. Eredményeink elérhetőek lesznek a www.foresee.hu oldalon.

További információ a Békítőkör projektről Szegő Dórától, a Foresee kutatásvezetőjétől igényelhető.

A leuveni békítőkör képzés során készült fotók itt megtekinthetők.

Beszámoló a budapesti bevezető workshopról itt olvasható.

A "Pártfogás Napjá"-n tartott bemutatkozásról itt olvashat.

A projekt záróbeszámolóinak hivatkozása és elérhetősége:

http://dx.doi.org/10.15496/publikation-10134

http://dx.doi.org/10.15496/publikation-10929

Weitekamp, E.G.M. (Ed.), Aertsen, I. – Barabás, T. – Benedek, G. – Dhondt, D. – Ehret, B. – Fellegi, B. – Kerner, H-J. – Parmentier, S. – Szegő, D. – Windt, Sz. (2015), Developing Peacemaking Circles in a European Context. Main Report. In: Tükrim, Band 34.-35, Tübingen, Institut für Kriminologie. Downloadable from: http://dx.doi.org/10.15496/publikation-10134 and http://dx.doi.org/10.15496/publikation-10929

Nincsenek üzenetek

A hozzászóláshoz kérjük, jelentkezzen be.