hu
Iratkozz fel a hírlevélre!


Helyreállító igazságszolgáltatás

Facebook
Könyvajánló
Partnerek és támogatók

Regisztrálna?

„The Face Behind the Hate” - Konferencia az Országos Kriminológiai Intézetben

2013. 06. 03.

 

„New solution comes to life when traditional ones seem helpless with handling problems” Klára Kerezsi.

A Foresee Kutatócsoport az OKRI-val (Országos Kriminológiai Intézet) együttműködve rendezte meg a „The Face Behind the Hate” című konferenciáját 2013. május 14-én az Országos Kriminológiai Intézetben.

 

A beszámolót készítette: Mercz Erika

A workshop célja az volt, hogy kapcsolatot keressen és teremtsen egyrészt a békés konfliktuskezelési módszerek szakértői-, másrészt a radikalizmus és a gyűlölet-bűncselekmények között. Az interaktív nap folyamán megkíséreltek hangosan és együtt gondolkodni a résztvevők a lehetséges kapcsolódási pontok megtalálásáról, a dilemmák, ötletek és tapasztalatok megosztásáról, valamint a konfliktuskezelést és radikalizmust illető jövőbeni kérdésekről - mindezt önkritikusan, a sikereket s a kihívásokat egyaránt kiemelve.

Az OKRI igazgatója, dr. Vókó György, Marie Boháčová, a REDICT Grundtvig tanulási kapcsolat projekt konzorciumvezetője és dr. Fellegi Borbála, a Foresee Kutatócsoport vezetője üdvözölte a résztvevőket. Széles körben képviselték a résztvevő szakértők magukat. Csehország, Litvánia, Szlovákia, Olaszország, Anglia, Németország, Ausztria és Magyarország képviseletében ügyvédek, szociális munkások, mediátorok, pedagógusok, kutatók, bírák, ügyészek, döntéshozók vettek részt a rendezvényen, így az együtt gondolkodás a közösségi problémákon s azok megoldási lehetőségein, interaktív részvétellel, nagyon izgalmas volt. Az esemény éppen a Foresee Kutatócsoport megalakulásának 5. évfordulóján került megrendezésre.

Napjainkban itt az ideje új lehetőségek megismerésének és használatának a konfliktusok, krízishelyzetek kezelése területén. Számos példát láthattunk a nap folyamán arra, hogyan tapasztaljuk magunk körül, kézzelfogható közelségben a radikális megnyilvánulásokat. Mit teszünk, mit tehetünk ilyenkor? Ezekkel a gondolatokkal, és az életen át tartó tanulás jegyében elkezdődött a munka.

Az első előadást Krékó Péter (Political Capital Intézet igazgatója) tartotta „Living without taboos -how to prevent radicalisation in interethnic communities? ” címmel.

Előadásában kutatási eredmények kerültek bemutatásra az alábbi témákkal kapcsolatban: hogyan hatnak a tabuk közösségen belül, illetve a politika által közvetített információk mennyire vannak összhangban a közgondolkodással, s az esetleges eltérések milyen feszültségeket keltenek, milyen társadalmi válaszokat váltanak ki, és milyen hullámokat indítanak el, amelyek radikális megnyilvánulásokhoz vezethetnek. Véleménye szerint a tabuk arról is szólnak, hogy igazat mondunk e vagy sem. Gyakran akadályát képezik a nehéz, de nyílt beszélgetéseknek, ez növelheti a radikális megnyilvánulások esélyét, hiteltelenné teszi a beszélőt. A tabukról való beszéd nem egyenlő a gyűlöletbeszéddel! Ezen területen végzett kutatási eredmények kerültek bemutatásra.

Ezt követően a „Mediation projects in intercultural communities” című rész következett, melyben két előadó mutatta be prezentációját. Zuzana Vasicakova Ocenasova előadása volt az első, aki mediátor valamint mozgás- és tánc terapeuta Szlovákiából. Két kutatás tapasztalatairól számolt be. (Konfliktuskezelés területén a bevált gyakorlatok c. kutatási projekt 2011 - 2013 (országos felmérés) illetve Közösségi közvetítés és konfliktuskezelés elősegítése c. projekt 2013 (Kelet-Szlovákia, Raslavice).

Az előadásban érintett témák: mit tehetünk az elvárással, hogy egy felsőbb hatalom hozzon döntéseket és biztosítson védelmet számunkra, vagy azzal, hogy a „konfliktus” szó negatív jelentést hordoz, amely következtében inkább elkerülik azt. Mi a tennivaló a közösségi konfliktusok mögött meghúzódó motivációkkal, mint például szeretnék magukat biztonságban érezni az emberek, szükségük van az élettérre, az identitásra és a közösségen belüli kapcsolatok megtartására.

Minél több rétegét, tudjuk feltárni a konfliktusnak, és minél több érintett kerül bevonásra, annál nagyobb a valószínűsége, hogy fenntartható megállapodás születik.

A konfliktus-átalakítás csodája abban rejlik, hogy a konfliktusra mint lehetőségre tekintünk, amely segít a csoportkohézióban és az identitás kialakításában, egészséges jelzése annak, hogy vannak ki nem mondott, elrejtett problémák, amelyekkel foglalkozni kell. Az is nagyon fontos kérdés, hogy hogyan tudunk ezzel a tudással dolgozni.

Ezek után következett Benedek Gabriella előadása (a GPCCM projekt szakértője és az ALTERNATIVE projekt vezetője, Foresee Kutatócsoport, Magyarország),amelyből megtudhattuk, hogy 2012 februárjában kezdődött el az ALTERNATIVE kutatás-fejlesztési projekt, amely biztonság és az igazság(osság) új, alternatív felfogásának kifejlesztésére törekszik.

Mit jelent igazságos társadalomban élni? Ki határozza meg, mit jelent az igazság? Hogyan lehet elérni az igazságosságot? Az igazság erkölcsi, morális, vagy inkább egyéni, relatív és viszonylagos? Ilyen kérdéseket feszeget a kutatás, amelynek legfőbb törekvése az, hogy „gyakorlati tapasztalatokon és elméleti kutatásokon alapuló, alternatív megközelítést alakítson ki arra a kérdésre: hogyan kezelhetők a konfliktusok interkulturális környezetben úgy, hogy a közösségek és azok tagjainak biztonságérzete erősödjön, a közösségen belüli béke – lehetőség szerint – helyreálljon?”

Kíváncsian várjuk az eredményeket a négy éves munkát követően.

A 3 előadást után a nemzetközi közönség kiscsoportos munkába kezdett. Az első kiscsoportos ülés célja az volt, hogy a résztvevők megismerjék egymást, és megfogalmazzanak egy kérdést a konfliktuskezeléssel és radikalizmussal kapcsolatban.

A kiscsoportos szekciókat követően, Zsombok György (a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetője) előadása került sorra, „Behind the scenes: the killings against Roma in Hungary from the eyes of the chief policeman” címmel. Bemutatásra került egy sorozatban elkövetett bűntett, amely kifejezetten romák ellen irányult, valamint a nyomozás eredményei.

Az előadást követően, amely nagyon drasztikusan és sokkoló módon mutatta be, milyen radikális megnyilvánulásokat képes előidézni a gyűlölet, levetítésre került a „Beyond Right and Wrong: Stories of Justice and Forgiveness ” c. film.

Ez a dokumentumfilm olyan emberek történetit mutatja be, akik elszenvedtek és elkövettek kegyetlenségeket a ruandai népirtás, az izraeli/palesztin és az észak-írországi konfliktusok során. A filmben szélsőséges esetek kerülnek bemutatásra, ugyanakkor a szereplők – sértettek és elkövetők – érzései, visszajelzései mindennapiak és valóságosak is egyben. Bemutatja, hogy létezik megbocsátás ilyen körülmények között is, s azt is, hogy az áldozatok miként jutnak el a megbocsátásig. Meg lehet törni az erőszak által keltett körforgást, ezzel a pozitív élménnyel zárul a film.

Ezután a két sokkoló rész után következett a második kiscsoportos foglalkozás, ahol a résztvevők ismét három szekcióban folytatták az eszmecserét. Nehéz volt megszólalni az előzmények után, de nagyon tartalmas beszélgetések alakultak ki végül. Tartalmas, mély és értékes gondolatok kerültek elő, amelyek a bizalom a megértés és a megbocsátás fontossága köré csoportosultak.

Néhány gondolat a beszélgetésekből: a bosszúállás nem old meg semmit, csak elindít egy végeláthatatlan folyamatot, amelyet a megértés és megbocsátás tud megtörni. Ki szenved jobban? A bűnös vagy az áldozat? Ki tudja ezt megítélni? Ha visszafelé tekintünk, akkor a gyűlölet erősödik, de mi történik, ha előre nézünk? Hogyan képes az áldozat azt mondani annak az embernek, aki szörnyű erőszakot követett el ellene, vagy családja ellen, hogy „Bántottál, de figyelek rád, és meghallgatlak.” S hogyan jut el arra a pontra, hogy kimondja, azt, hogy „Meg kell tanulnunk, hogyan kell együtt élni.” Rengeteg kérdés kavargott a levegőben, s a kiscsoportos beszélgetések alatt még több jött elő, amelyekkel foglalkozni érdemes és kell is. A megbocsátás felszabadít. „Csak élni szeretném az életemet, és csak hagyom, hogy te is ezt tedd, hagylak tovább menni.”(Egy ruandai asszony, annak a férfinak, aki öt gyermekét ölte meg.) Van még bőven dolgunk, hogy ide eljussunk, ha egyáltalán képesek vagyunk rá.

A nap végén a zárógondolatok és az előretekintés következett, melynek összefoglalója és előadója Harald Weilnboeck volt, aki az Európai Bizottság Radicalisation Awareness Network (RAN) szervezetének képviselője. Előadásában bemutatta, hogy mivel foglalkozik ez a szervezet, milyen célkitűzésekkel működik, hogyan szerveződik, és mi felé tart.

A találkozó a THERNE PHRALA roma együttes műsorával zárult. Autentikus cigány zenét hallhattunk, sokan táncra is perdültek. Remek levezetése volt ez a „nehéz”, mély gondolatokat és problémákat felszínre hozó napnak.

Összefoglalva, úgy tűnik óriási tudás rejlik a csoportokban, az emberekben magukban. Tapasztalatok, érzések, következtetések, élmények. Talán mind még több értelmet nyer, ha megosztjuk őket.

Ami miatt ez a nap nagyon hasznos és jó volt, az az, hogy sokan, sokféle módon, sokszínű háttérrel vettek részt ezen a rendezvényen. Nem csupán a gondolatok, de a nemzetek sokszínűségéről is szólt a nap. Eltérő hátterekkel, azonban számos közös ponttal, céllal és elvvel dolgoztunk együtt, meghallgatva és tanulva egymástól, nyitott, elfogadó, örömteli és inspiráló környezetben.

A workshop fotói itt megtekinthetők.
A fotókat készítette: Kleineisel Marietta, Novák József és Salamon Kitti

Nincsenek üzenetek

A hozzászóláshoz kérjük, jelentkezzen be.